Ėletem Törökországban - egy magyar lány élményei

Kezdjük a legrosszabbal, vagyis azzal, amit én utalok és haladjunk a legmodernebb felé.

Izmirben, nagyvaros lévén (az orszag harmadik legnagyobb varosa Isztambul és Ankara utan) sokféle tömegközlekedési eszközzel talalkozik az ember lanya lépten nyomon. Amit én a legjobban utalok az a dolmuş (ejtsd dolmus) magyarul iranybusznak lehetne forditani. A dolmuş törökül azt jelenti megtelt, ugyanis ezek csak akkor indulnak, ha tele vannak, tehat az ember lanya az indulo allomason var néhany percet.
Ezek a dolmuşok minibuszok, de lattam mar midit is, amik egy meghatarozott utvonalon közlekednek és mindenhol megallnak, ahol leintik öket. Ez ugye tilos (lenne), mert ezek is csak a hivatalos megallokban allhatnanak meg, de nem foglalkoznak vele a soförök. Ha persze rendört latnak, ami elég gyakran elöfordul azon az utvonalon, amin pl. én közlekedek (illetve mar csak közlekednék, mert közben megnyitottak tölünk nem messze a metrot, de erröl késöbb) akkor nem allnak meg, különben a rendör megbünteti öket. Kedvesem persze mindig mérgelödik, hogy ebben az orszagban senki sem tartatja be a törvényeket és ez is persze a kormany hibaja - dehat fejétöl büzlik a hal ugye. Egyébként igaza van ( a közeli csaladban van közlekedési rendör, aki egykoron egy varos rendörfönöke is volt, ugyhogy szerinte is régebben jobb volt a helyzet - dehat az egész csalad megrögzött ellenzéki ). Egyszer dolmuşsal jött haza és a soför rengeteg utast vett fel, söt még be is szolt az utasoknak, akik figyelmeztették, hogy ezt nem tehetné. Hazaért és felhivta a rendörséget, bemondta a rendszamot és hogy melyik iranyba megy a dolmuş. Gondolom meg is büntették.
Ö mindig nevelni szeretné a népet :)

Szoval a dolmuş egy rettenetes öskori talalmany. Régen, amikor kialakult, persze szükség volt ra, na de ma? Ezek ugyanis nem tartoznak bele az önkormanyzat altal üzemeltetett közlekedési halozatba, tehat a varosi buszokon hasznalt zseton vagy kartya nem érvényes rajuk ( a rendszerröl kicsit késöbb irok). Vagyis: ezek kvazi taxis engedélyt kapnak egy meghatarozott utvonalra és a buszon fizetünk. DE HOGYAN!
Utazo kimegy az ut szélére, hogy leintse az utiranynak megfelelö dolmuşt, ami azért elég gyakran közlekedik. Jön is egy, felszall (jo esetben talal ülöhelyet - persze allo utast tilos szallitani, de ezzel is csak akkor foglalkoznak, ha rendört latnak - vagyis ha annyi utasa van, amennyi ülöhely akkor nem vehetne fel több utast). Szoval leül ES a pénzt a többi utastarsaival elöreadatja, valahogy igy: megbökdösi az elötte ülö vallat, majd azt mondja: egy fö, xy allomasig, elöreadna kérem? Es ekkor az utastars elöreadja a pénzt a soförig (ha hatul ül az ember, akkor az egész buszon végigmegy a hullam), majd a visszajaro ugyanilyen modon jut el hozza.
Es SOHA nem csal senki, a soför mindig tudja ki fizetett. Ez persze elég veszélyes mutatvany is, hiszen a soför igy nem csak vezet, de pénzt szamol, visszaad és a visszapillanto tükörben figyeli ki az, aki még nem fizetett. Ja, és közben vezet, mint az örült. Majd ha jön a megallo a soför elöre jelzi: xy megallo, van leszallo? Ha van csak annyit mond az utas ''evet'' vagyis igen, vagy van ami törökül var. Ha a soför nem jelzi elöre a leszallot, akkor a megallo elött kicsivel beleorditja az utas a levegöbe, hogy a soför jol hallja az éppen a radioban üvöltö legujabb török popsztar legujabb dala közben, hogy alljon meg egy alkalmas helyen! (Alkalmas hely!! Nem megallo, hanem barhol, ahol alkalmas! Na, most az ''alkalmas'' fogalma nem egyezik a mi alkalmasnak vélt helyünk fogalmaval, ugyanis a négysavos föuton is siman megall barhol, nem zavartatja magat - ha nincs rendör persze.)
A modernebb dolmuşsoförök néha alkalmaznak valakit a dolmuşon, aki beszedi a viteldijat, igy ezeken kicsit nyugodtabban ülhet az ember, a soför végülis csak vezet, massal nem kell foglalkoznia. Persze az is életveszélyes tud lenni. (A törököknek a miénknél sokkal kisebb a veszélyérzete eddigi meglatasom szerint.)
A viteldijat minden esetben központilag szabalyozzak, tehat nincs egymas ala igérgetés a dolmuşok között.
Ezeket a dolmuşokat probaljak visszaszoritani a varosokon belül, inkabb az alvovarosok és a nagyvarosok közti közlekedésre akarjak hasznalni, hogy aztan, aki bejön az agglomeraciobol dolgozni a varosba szalljon at metrora, buszra, hajora.
 

Tehat ez az a rendszer, amit utalok hasznalni.
Aztan van ennél egy kicsit jobb dolmuş, amit ugy hivnak taxi dolmuş. Ez egy személyauto (csak nem sarga, mint a taxik, hanem fehér) és szintén meghatarozott utvonalon közlekedik. A tetején, mint a taxik esetén, feltüntetik, melyik két varosrész között szallit utasokat. Ezeknek is van megallojuk, ahol utasra varnak. Ha összegyülik 2-3 fö mar indulnak is. Kicsit dragabb, mint a dolmuş, de olcsobb, mint a taxi, szintén központilag megallapitott tarifaval. Ezzel nem sok szerencsém volt, mivel ott, ahol mi lakunk nem közlekedik ilyen.

Na, és a kedvenc az önkormanyzati tömegközlekedés. Talan most sokan csodalkoznak, de itt nagyon jol szervezett a dolog (egy-két dolgot leszamitva).

A rendszer alapja az un. kentkart (szabadon forditva varoskartya). Ez tulajdonképpen egy telefonkartya nagysagu chippel ellatott feltölthetö kartya. Minden tömegközlekedési eszközön felszallaskor (buszon), vagy a felszallas elött (metron, hajon) a kartyat egy nagyméretü kartyaolvasohoz kell tenni, ami automatikusan leveszi a viteldijat. Igy nem fordul elö bliccelés. Amikor a leolvaso leveszi a pénzt, kiirja mennyit vett le és még mennyi van rajta. Ugyanis a következö 90 percben barmennyi atszallas barhova, a rendszeren belül ingyenes. A kartyakat nagyon sok helyen fel lehet tölteni (ujsagarus, kicsi vagy nagyobb boltok, metromegallok stb.) de ujabban a metroban automatakat is lattam erre a célra. Egy ut 1,7 Lira (1 EUR = 2 Lira).
Ha valakinek nincs kentkartja, akkor zsetont kell venni, de akkor dragabb az utazas. Tehat mindnekinek kentkartja van.

A rendszer nagyon jol müködik és ezaltal az üzemeltetök is értékes statisztikai informaciokhoz juthatnak, hogy jobbitsak a rendszert. Es jobbitjak is. A buszközlekedés és az abszolut kedvenc a hajoközlekedés (Izmir egy nagy öbölben fekszik és a kikötök között rendszeresen közlekednek személyszallito hajok, az öböl két vége között pedig autokat is szallito komp) mar eddig is nagyon jo volt, de mikor idekerültem még csak egy metro volt, ma mar 3 van és épül a 4. és 5. is. A metrot szeretem a legjobban: pontos, kényelmes, modern kocsikkal és ami a legjobb nagyon tiszta. A metroban ugyanis biztonsagi örök vannak (nem csak a bejarati kapuknal, hanem a peronoknal is) mivel tilos enni és inni és természetesen szemetelni. Ugy tudom, bar nem néztem utana, hogy egyszer az izmiri metrot a vilag legtisztabb metrojanak valasztottak.

Az elején emlitettem, hogy nemrég (decemberben) nyitottak meg a metrot nem messze tölünk, igy most 1 ora alatt a reptérre tudunk érni, ami nagyon jo (a reptér pont a varos masik felén van). Mi annyira örültünk a metronak, hogy néha esténként felszallunk ra és bemegyünk a belvarosba, hogy egy teat megigyunk a Kordonon - ez Izmir hires tengerparti sétanya tele kavézokkal, ahol télen a teraszon lehet teazni (bar ezt mashol is meg lehet tenni, annyira enyhe az idö).

Amit viszont hianyolok a rendszerben az a menetrend. A buszmegalloban ugyanis nincs kiirva melyik busz közlekedik arra (ennek csak az interneten tudtam utananézni) és nincs menetrend sem. Ezt mondjuk lehetne javitani.